Kötőszöveti patológia kezelés
Tartalom
Ennek értelmében mindazon szövet e csoportba tartozik, mely az emberi szervezet mozgásában, illetőleg bizonyos mértékig a különböző belső szervek védelmében vagy táplálásában vesz részt.
Legfrissebb anyagaink:
A jóindulatú és rosszindulatú lágyrészdaganatok arányade átmeneti daganatok is előfordulhatnak. Szinte soha nem fordul elő jóindulatú daganat rosszindulatúvá alakulása, egyetlen kivétellel, amely az ún.
A lágyrészszarkóma kialakulásának oka jelenleg ismeretlen.
Néhány hajlamosító tényező szerepét jelenleg is vizsgálják, pl. A hosszú éveken át fennálló végtagi vizenyősség kötőszöveti patológia kezelés későbbiekben hajlamosíthat végtagi lágyrészszarkóma kialakulására. A különböző vegyi anyagok klórfenolok, fenoxiherbicidek, fakonzerváló anyagok, tetrahydrobenzo-dioxin néhány esetben ugyancsak a lágyszövet rosszindulatú daganatainak kifejlődéséhez vezethet.
Milyen elváltozások fordulhatnak elő a mellben?
A kötőszöveti patológia kezelés terjedési irányai, tünetei, diagnózis A lágyrészszarkómák a tapintható daganaton túlmenően az izmok és az ínhüvelyek mentén, direkt módon terjedhetnek. Az áttétképződés a tüdőben, a májban és a csontban a leggyakoribb.
A távoli áttétek kialakulása a diagnózis felállítását követően általában két éven belül várható. Egyéb daganatokhoz képest ritkábban okoznak nyirokcsomóáttétet.
Az egyes szarkómatípusoknak nincs jellemző klinikai tünete. A lágyrésztumorok sokáig tünetmentesek.
Dr Plótár Vanda dr Plótár Vanda Nemzetközi bőrpatológiai szakvizsgával is rendelkezik intézetünk bőrbetegségekkel foglalkozó szakorvosa, aki többéves, igen jelentősnek mondható szakmai háttérrel rendelkezik a bőrelváltozások kórszövettani diagnosztikájában.
Az elhelyezkedéstől függ, hogy a beteg mikor észleli a daganatot. Így a testfelülethez közeli daganatok már 0,5 cm-s, az izomállomány mélyén elhelyezkedők általában néhány cm feletti nagyságban vállízület enyhíti a fájdalmat panaszokat, ha a daganat a környezetére nyomást gyakorol, illetve a szomszédos szerveket nyomja - így fájdalom, vizenyősség alakulhat ki az érintett régióban.
Mintavétel és patológia
Panasz esetén a kivizsgálás, a helyes diagnózis mielőbbi felállítása és a megfelelő kezelés mielőbbi elkezdése a cél. Az elmúlt évek során a képalkotó eljárások fejlődése miatt a lágyrészszarkómák diagnosztikus lehetőségei jelentős mértékben javultak. A korábban alkalmazott érfestés, valamint az izotópvizsgálatok háttérbe szorultak, s a CT- és az MRI- vizsgálatok kerültek előtérbe, melyekkel a daganat elhelyezkedéséről, terjedéséről pontosabb információkhoz juthatnak.
A diagnózis felállításához az alábbiak elvégzése szükséges: kórtörténet, fizikális vizsgálat, képalkotó vizsgálatok a daganat régiójáról CT, MRIvalamint stádium-meghatározó vizsgálatok a terápiás terv kialakításához kétirányú mellkasröntgen, illetve CT, hasi ultrahang, csontscan. A diagnózis kulcsfontosságú eleme a szövettani mintavétel biopszia. Lágyrészszarkóma esetén a szövettani mintavétel során kapott patológiai leírás döntően befolyásolja a kezeléseket. A kezelés általános elvei A lágyrészszarkómák kezelése során is jelentős változás történt az elmúlt évek során.
Milyen jóindulatú bőrelváltozások léteznek?
A betegség sikeres kezelését döntően befolyásolja a daganat időben történő felfedezése, valamint a sebészi beavatkozás radikalitása. A végtagi elhelyezkedésű lágyrészszarkómák kórlefolyása kedvezőbb, mint a hasüregi vagy mellkasi kiindulású daganatoké. A stádiumtól, a szövettani diagnózistól és a daganat elhelyezkedésétől függően a sebészi beavatkozást gyógyszeres, illetve sugárkezeléssel javasolt kiegészíteni.
Fentiek mellett, a mai patológiai diagnosztika ún. Általánosságban két hormonreceptor, az estrogen és a progesteron, illetve egy növekedési faktor receptor, a HER2 kifejeződését vizsgáljuk immunhisztokémia és bizonyos esetekben in situ hybridisatios módszerekkel. Triplanegatív emlőcarcinomák TNBC esetében sem a hormonreceptorok, sem a HER2 növekedési faktor receptor kóros kifejeződése nem mutatható ki. Sokszor ezek a tumorok fiatalabb korban alakulnak ki és aggresszívebb lefolyást is mutatnak a többi emlőtumorhoz viszonyítva. Az utóbbi időben egyre több tanulmány születik arról, hogy valójában a TNBC egy heterogén betegségcsoport és több altípust lehet elkülöníteni.
Az elsődlegesen nagy méretű daganatok esetén a műtéti beavatkozás előtt célszerű sugár, illetve gyógyszeres kezelést alkalmazni a daganat megkisebbítése céljából.
A szövettani eredménytől függően a műtéti beavatkozást követően gyógyszeres, valamint a műtéti terület sugárkezelése javasolt.
Amennyiben már a diagnóziskor áttétet képzett a daganat, kombinált gyógyszeres kezelés elvégzése szükséges.
Az irodalmi adatok alapján a lágyrészszarkómákkal szemben eddig kevés vegyület bizonyult hatásosnak. Az elmúlt húsz év során számos gyógyszert alkalmaztak ebben a betegségcsoportban.
A két leghatásosabbnak bizonyult gyógyszert emelkedő dózisokban juttatták be, az optimális terápiás dózis meghatározása céljából. Az utóbbi év vizsgálatai alapján további új vegyületek bíztató eredményeiről számoltak be, melyek a korábbi kezelések eredményeit jelentősen javították.
A molekuláris biológiai ismeretek bővülése egyes lágyrészszarkóma altípusokban új, hatékonyabb gyógyszerek alkalmazását tették lehetővé. A gyomor-bélrendszer daganatai között különleges helyet foglalnak el a kötőszöveti eredetű, ún.
A jóindulatú bőrelváltozásokat is érdemes rendszeresen figyelemmel követni
Jelentős betegszámú klinikai vizsgálat alapján azonban bizonyították, hogy egy új vegyület a korábban a terápiának ellenálló stromalis daganatok kezelésében hatásos. Kiterjedt kutatás folyik további újabb vegyületek alkalmazására, hatékonyabb gyógyszeres kombinációk kidolgozására. Az utóbbi évek vizsgálatai alapján a cél a szövettani altípusok szerinti differenciált kezelés, melyre nagyon jó példa a stroma daganatok kezelése.