A vállízület trauma. Vállízületi kopás (glenohumerális arthrosis)
Tartalom
Valeomed Vállfájdalmak Testünk ízületei közül a vállízület rendelkezik a legnagyobb mozgásterjedelemmel. Ez az igen széles mozgástartomány a váll gömbízület-jellegének, valamint annak köszönhető, hogy ez az ízület egy mozgó csontos alaphoz, a lapockához kapcsolódik.
A vállfájdalmak gyakoriságának az az oka, hogy az ízület nagyon sérülékeny. A váll tartósan és erősen igénybe vett ízületünk, kisebb baleseteknél, vagy rossz mozdulatoknál könnyen megsérülhet. A váll sokkal kisebb terhelésnek van kitéve, mint a térd- és a csípőízület.
Éppen ezért itt viszonylag ritka a kopás, az artrózis. A vállfájásnak rengeteg oka lehet: a fájdalom származási helye lehet az ízületi tok, az inak vagy maguk a csontok is.
Kezdetben nem műtéti kezeléssel próbálkozunk. A beteget megkéri orvosa, hogy kerülje a fájdalmat okozó mozgássorokat Gyógytornát ír elő Fájdalomcsillapító gyógyszerek ír fel NSAID- nem szteroid tartalmú gyulladáscsökkentő Szteroid tartalmú injekciót ad Felszínképző injekciót ad pl: Monovisc, Cingal napi alkalommal való 20 perces jegelés csökkentheti a gyulladást iszappakolás meleg kezelés csökkentheti a fájdalmakat rheumás formában további gyógyszerek szükségesek methotrexat… Műtéti kezelés Leggyakrabban a protézis beültetés jön szóba, de fiatal életkorban amikor a túlzott sportolás vagy sérülés, törés okozta a kopást akkor próbáljuk halogatni ezt a lehetőséget.
Nyaki arthritis is állhat a háttérben, ha a fájdalom akkor tapasztalható, amikor elforgatjuk vagy megdöntjük a nyakunkat. Azonban, ha akkor érzünk fájdalmat, amikor úgy forgatjuk a vállunkat, hogy a kezünket a fejre tesszük, leengedjük az oldalunk mellett és vissza fel a lapockák irányába, akkor sokkal valószínűbb, hogy a probléma a vállízületben van.
Bursitisnek hívjuk a vállkörnyéki lágy részek elváltozását.
Ezt a gyulladásos folyamatot gyulladáscsökkentőkkel, egyszerű gyakorlatokkal, valamint erősebb fájdalom esetén jegeléssel kezelhetjük. A vállfájdalom gyakoribb okai között találjuk az ízületet körülvevő izmok szakadását.
- A vállízület és a lapocka harmonikus mozgása felel a karok széles tartományú mozgásteréért, a váll mobilitásáért.
- A vállfájdalom lehetséges okai - Gyógytornáqalendar.hu - A személyre szabott segítség
- Vállműtét (Vállartroszkópia, Nyitott vállműtét) - Medicover
- Vállizom szakadás - Vállcentrum
- Az ízületi betegség lelki okai
- Az ujjak rheumatoid arthritis első tünetei
- Műtéti kezelés Nem műtéti kezeléssel nem javuló időskori rotátor köpeny sérülések esetében és fiatalokban 1cm-nél nagyobb vagy panaszt okozó váll izom szakadások esetén indokolt a műtét.
- A középső ujj fáj
Ezek lehetnek kisebb beszakadások, súlyos esetben az izom valóban el is szakadhat. Ez általában trauma, a vállízület trauma következményeként szokott előfordulni.
Ha az izom teljesen elszakadt vagy leszakadt a csontról, akkor operáció szükséges, az enyhébb sérülések egy bizonyos idő után maguktól meggyógyulnak.
A váll- és karfájdalom hátterében legtöbbször nem a nyakcsigolyák degeneratív, hanem funkcionális zavarai állnak, vagyis izomfeszülés a nyak hátsó részén.
A váll- és karfájdalom már a nyaknál elkezdődhet, hiszen itt lépnek ki a gerincvelőből a vállat és az egész felső végtagot, de részben a mellkasi és hasi zsigereket is beidegző ideggyökök.
A vállízület sérüléseit és megbetegedéseit két fő csoportra oszthatjuk: a vállízület trauma vállízületen belüli elváltozásokra és a vállízületen kívüli elváltozásokra.
A vállízületen belüli elváltozások például a felkarfej és ízvápa porcfelszínének sérülése, vagy kopásos károsodása, esetleges porcelválással, szabad ízületi testtel, valamint az instabilitást okozó rostos-porcos perem és a szalagrendszer sérülései. A vállízületen kívüli elváltozások például a vállcsúcsi nyúlvány és a beforgató izomcsoport által alkotott "ízület" karemelési nehézséget, fájdalmat, vagy teljes felemelési képtelenséget okozó megbetegedései; a felkarfejet és így a vállízületet felülről borító, beforgató izmok inas lemezének fájdalmát, kattanást, vagy recsegést okozó részleges, vagy teljes karemelési nehézséggel járó szakadásai.
A leggyakoribb sérülések közé soroljuk a felső végtagon belül a váll ízületet ért sérüléseket, ficamokat, rándulásokat. A sérülés jellegét tekintve fontos a szakorvos által meghatározott kezelés módja. A váll-ízületet ilyenkor merev, körkörös rögzítővel stabilizáljuk, melyet tépőzár segítségével tartunk fent a végtagon. Amennyiben szükségessé válik a vállízület, a felkar, vagy az alkar tehermentesítése, a különféle karhevedereket, egy vagy több részes kartartókat ajánljuk figyelmükbe.
Ezen kívül a vállcsúcsi nyúlvány alsó felszínének térszűkítő csontkinövése, a résben elhelyezkedő nyálkatömlő megbetegedése, krónikus vagy heveny gyulladása, és sérülés miatti bevérzése. Vállfájdalmak vagy egyéb problémák esetében kérjük, keresse fel ortopéd szakrendelésünket!