Dr. Diag - Bouchard arthrosis

Kis ízületek osteoarthrosis arthrosisja. Az arthritisek kezelése

Fejezet: Degeneratív ízületi- és gerincbetegségek, Lágyrész-reumatizmus Etiopatogenezis és osztályozás Az arthrosis pontos okát nem ismerjük, azonban bizonyos individuális - szisztémás és lokális, biomechanikai - rizikófaktorok biztosan szerepet játszanak a betegség kialakulásában, befolyásolják gyakoriságát és kórlefolyását 1. Kétségtelen tény, hogy a kor az arthrosis egyik legerősebb rizikófaktora, azonban a porc fiziológiás öregedése és patológiás degenerációja között jelentős különbségek adódhatnak.

Az ízületi fájdalmak gyakori okai

A porcpusztulás patomechanizmusát sémásan az 2. Ebben a folyamatban az extracelluláris mátrix lebontásában szerepet játszó proteázok elsősorban metalloproteinázok felszaporodása, a chondrocyták szintetizáló aktivitásának, fenotípusának és apoptózisának megváltozása egyaránt fontos szerepet játszik. Az arthrosis patogenetikai folyamatát az ízfelszín kezdetben fokális, majd egyre kiterjedtebb necrosisa, a subchondralis csont sclerosisa, a csontperemek hypertrophiás elváltozása, a synovialis belhártya gyulladása, az ízületi tok zsugorodása, és a periarticularis izomzat atrophiája jellemzi.

Az arthrosis etiológiai szempontok szerint a következő két osztályba sorolható. A primer vagy idiopathiás arthrosisok közös jellemzője, hogy a degeneratív folyamathoz vezető ismert okot nem lehet kimutatni. Az ízületi érintettség szempontjából lehet: - lokális: a térd, a csípő, a kéz vagy egyéb ízület érintettségével és - generalizált: három vagy több ízületi lokalizációval A szekunder arthrosisok csoportjába tartózó megbetegedések etiológiájában mindig kimutatható valamilyen primer elváltozás, melyek az alábbiak: - Anatómiai eltérés pl.

Hosszabb, vagy jelentősebb terhelés hatására ismét erősödik, nyugalomban csökken vagy megszűnik, kivéve, ha a klinikai képet gyulladásos epizód synovitis súlyosbítja.

A fájdalom helyét a betegek gyakran nehezen tudják meghatározni, azonban bizonyos predilekciós helyek jól ismertek. Gyakori panasz az ízület reggeli, illetve hosszabb állást, ülést követő, néhány percen át tartó merevsége. Rendszeresen észlelhető az ízületi résnek megfelelően illetve periarticularisan nyomásérzékenység, duzzanat inflammált arthrosisdeformitás varus, valgus, kis ízületek osteoarthrosis arthrosisja kontraktúra, stb.

Az ízület mozgatásakor hallható krepitáció az ízületi porc egyenetlenségéből származik, nem a betegség tényleges klinikai állapotára utal. A fájdalom mellett a funkciókárosodás jelenti a beteg számára a legnagyobb problémát. A betegség kezdetén a fájdalom szab korlátot a funkciónak, később az anatómiai elváltozás lesz a funkcióbeszűkülés oka.

A betegség lefolyása és a funkció szempontjából a betegek kilátásai nagy egyéni különbségeket mutatnak. Diagnosztika Az arthrosis kórisméje elsősorban a jellemző klinikai tünetekre épül, melyet az arthrosisra patognomikus radiológiai kép megerősít. Az arthrosis radiológiai diagnosztikájában a konvencionális röntgenfelvétel az ízület morfológiai és patológiai károsodására az ízületi rés tágassága, a subchondrális csont állapota, az ízület széli részei felől kiinduló osteophyták jelenléte és nagysága ad felvilágosítást.

További lehetőséget jelent, elsősorban differenciáldiagnosztikai szempontból a computer tomográfia CTa mágneses magrezonancia MR kenőcs diplenac ízületekre a csontszcintigráfia. Az ízületi rés, a synovialis belhártya vizsgálatára egyszerű és olcsó eljárás az ultrahang UH diagnosztika.

Tömören az arthrosisról

Az intraartikuláris képletek pontos megítélése arthroscopia során lehetséges. A porckárosodás korai diagnosztikájában nyújt segítséget a porckeménység-mérés, hátránya, hogy csak operatív körülmények között alkalmazható. Arthrosisra jellemző rutin laboratóriumi eltérés nincs. A biokémiai markerek jelentősége az arthrosis korai diagnosztizálásában, a progresszió típusának és sebességének megítélésében az utóbbi évtized izgalmas kutatási területe.

Terápia Tekintve, hogy a hyalinporc degenerációja irreverzibilis folyamat, a leghatékonyabb terápiás eljárás a megelőzés lenne. A prevenció magában foglalja a rizikófaktorok csökkentését, a praearthrosisos állapotok korai felismerését és kezelését, testsúlycsökkentést, célzott, rendszeres mozgásterápiát.

Az arthrózis előfordulása

Az arthrosis kezelésére a 3. Mind a mechanikus fájdalom enyhítésében, mind az ízületi funkció és izomstatus kis ízületek osteoarthrosis arthrosisja, illetve karbamazepin ízületi fájdalmak kezelésére kontrakturák oldásában a vezetett gyógytorna, elektro- és balneoterápia számottevő mellékhatás nélkül, eredményesen alkalmazható. A degeneratív ízületi folyamatok okozta mechanikus fájdalom csillapítása az egyik legnagyobb kihívás idősebb korban.

Első választandó készítményként egyszerű fájdalomcsillapító, pl. A széles körben alkalmazott nem-szteroid gyulladáscsökkentőkkel NSAID kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy idősebb korban, 65 év felett, a betegek megváltozott reakciókészsége, beszűkűlt vesefunkciója, egyidejűleg szedett más gyógyszerek, pl. Éppen ezért NSAID-ot csak akkor javasolt alkalmazni - lehetőleg protonpumpa gátló védelemben - ha valóban a gyulladásos tünetek uralják a klinikai képet, és csak addig szabad adni, amíg arra feltétlenül szükség van.

kis ízületek osteoarthrosis arthrosisja

A szoros klinikai és laboratóriumi ellenőrzés elengedhetetlen. A terápiás palettán a hyalinporc különböző komponenseit glucosaminoglycan, chondroitinsulfat, hyaluronsav tartalmazó, orálisan adott készítmények a porcpusztulás kezdeti időszakában hatékonyak. Viscosupplementatio során intraarticularisan, intermittálva alkalmazunk különböző hyarulonsav készítményeket.

Az újabban alkalmazott szerek biomechanikai tulajdonságaikban, molekulatömegükben megközelítik a hyaluronsav fiziológiás tulajdonságait. Amennyiben a fenti gyógyszeres kezelés nem csíllapítja kellőképpen a fájdalmat, enyhe ópiátok adása átmeneti ideig megengedhető. Az ortopéd-sebészi lehetőségek egyrészt a praearthrosisos állapotok kezelésében, másrészt előrehaladott arthrosisban a konzervatív kezelés eredménytelensége esetén jönnek szóba.

A magyar innovációként született autológ osteochondralis graftok átültetését jelentő mozaikplasztika elsősorban az arthrosis megelőzésére használható műtéti eljárás.

Az arthroscopos vagy nyílt műtét során az ízületben térd, csípő vagy boka körülírt területen, teljes vastagságban elpusztult hyalinporcot pótolják. Az előrehaladott arthrosis kezelésére a korábbiakban alkalmazott arthrodesis, arthrolysis manapság háttérbe szorult, helyüket az endoprothetica váltotta fel.

A betegek életminőségére gyakorolt kiemelkedő hatása miatt az alábbiakban a térd, a csípő, és a kéz ízületeinek degeneratív elváltozásait tárgyaljuk részletesen.

Klinikai tünetek Kezdetben a beteg fájdalma elsősorban a térdkalács körüli területen jelentkezik. Később a térdízület nyugalmi állapotot követő merevsége, indítási fájdalom és a lépcsőn lefelé járás nehezítettsége alakul ki. A folyamat progressziójával a térdízület deformálttá válik. A kialakuló varus illetve valgus deformitás a porcra és más ízületi strukturákra jutó egyenetlen mechanikai terhelés kis ízületek osteoarthrosis arthrosisja tovább rontja az ízületi funkciók egészét kis ízületek osteoarthrosis arthrosisja.

Ezen folyamatok eredőjeképpen a fájdalom állandósul, flexiós kontraktúra alakulhat ki, mely sántító járást, illetve kontralaterális ízületi fájdalmat eredményez. Diagnosztika A mechanikai jellegű ízületi fájdalom és funkcionális károsodás, kis ízületek osteoarthrosis arthrosisja anamnesztikus adatokat és fizikális vizsgálat eredményeit figyelembe véve, elég alapot jelent a diagnózis felállításához. A patológiai elváltozások a szummációs röntgenfelvétel segítségével verifikálhatók. MR, CT, UH vizsgálat, arthroscopia az intraarticularis képletek pontosabb megítélésében és a differenciáldiagnózisban pl.

Terápia Az általános részben ismertetett algoritmus az irányadó, azonban különös hangsúllyal említendő a mechanoterápia, mely az ízületi mozgásfunkció javításával, a kontraktúrák oldásával, a periarticuláris izomzat erősítésével a betegek járóképességét, ezáltal életminőségét javítja.

A chondroprotectiv szereket orális glucosaminsulfat, chondroitinsulfat és intraarticularis hyarulonsav térdízületi arthrosis esetén, hatékonyságuknak köszönhetően gyakorta alkalmazzák.

A mai ortopéd-sebészi gyakorlatban körülírt porcdefectus pótlására a károsodott terület nagyságától függően a mozaikplasztika, a mikrofraktúra vagy a chondrocyta-transzplantáció jön szóba. Előrehaladott arthrosis kezelésére az arthroscopos beavatkozást csak más sebészeti tevékenységgel kiegészítve pl. Nagyfokú porcpusztulás esetén amennyiben csak az egyik compartment károsodott, az ízület medialis vagy lateralis oldalán szánkó-prothesist ültetnek be. Ha a degeneratív folyamat mindkét compartmentben súlyos fokú, teljes térdízületi endoprothesis beültetése indokolt.

kis ízületek osteoarthrosis arthrosisja

Előrehaladott stádiumban rövid terhelésre a comb elülső részébe sugárzó, időszakosan nyugalomban sem szűnő fájdalom jelentkezik, melyet funkcionális károsodás kísér. Hirtelen jelentkező, váltakozó intenzitású fájdalom, sántítás, a flexio, az abductio, a berotáció beszűkülésével, combfejnecrosisra utal, mely kialakulhat előrehaladott arthrosis következtében vagy egyéb okok miatt is pl.

Diagnosztika A jellemző klinikai tünetek és radiológiai jelek alapján a diagnózis felállítható. Differenciáldiagnosztikai szempontból a csípőbe sugárzó és lokális csípőtáji fájdalmat okozó kórképek ismerete fontos a gyakorló orvos számára 1. Korai stádiumban, amikor a szummációs röntgenfelvételen elváltozás nincs, az MR vizsgálat nyújthat segítséget.

Előrehaladott combfejnecrosis esetén röntgen felvételen jól látható a subchondralis sclerosis és felritkulás félhold-jelilletve a későbbiekben a combfej beroppanása.

Az ízületek felépítése és működése

Előrehaladott csípőízületi arthrosisban nagyszámú és jelentős nagyságú subchondralis csontciszta következtében szintén beroppanhat és deformálódhat a combfej, főleg idősebb korban. Terápia Az általános részben ismertetett algoritmusnak megfelelő. Kiemelendő a nem-gyógyszeres kezelések sorából a komplex fizioterápia gyógytorna, massage, iszappakolás, extensio, endoprothesis műtét után magnetoterápiaa rendszeres, otthoni gyógytorna.

A gyógyszeres kezelések közül külön említendők a chondroprotectiv szerek, melyek itt is főleg a betegség korai stádiumában hatékonyak. Idősebb korban preventív csípőízületi műtét pl. A combfejnecrosis konzervatív kezelése analgetikumok, NSAID-ek adását jelenti, megfelelő tehermentesítés mellett, a csont beroppanásának megelőzése érdekében. Amennyiben a folyamat progrediál total endoprothesis beültetés javasolható.

CMC ízület degeneratív elváltozása elsősorban az 50 év feletti nők megbetegedése. Klinikai tünetek Az I. Ízületi duzzanat, fájdalom, nyomásérzékenység, deformitás, majd súlyos funkciózavar alakul ki, a kéz ügyetlenségével. A polyarticularis formát - amely elsősorban a klimaktériumba jutott nőknél gyakori - ha a PIP ízületek érinti Bouchard, ha a DIP ízületeken jelentkezik Heberden arthrosisnak hívjuk.

Az évek folyamán az ízületek dorsalis oldalán lencsényi, borsnyi kemény, fájdalmatlan csomók alakulnak ki, gyulladásos epizódokkal kísérve.

Versbe szőtt egészség

Inflammált állapotban a kisízület rendkívül fájdalmas, meleg, piros, majd a gyulladásos folyamat lezajlását követően deformálódik. Diagnosztika Típusos klinikai tünetek illetve a radiológiai jelek alapján könnyen felállítható.

Differenciáldiagnosztikai szempontból rheumatoid arthritis, arthritis urica, arthritis psoriatica, erozív osteoarthrosis jöhet szóba.

  • A térd sérülése nem hajlítja meg a térdét
  • PharmaOnline - Tömören az arthrosisról
  • A boka ízületének deformáló osteoarthrosis kezelése
  • Állandó gyengeség és ízületi fájdalom

Terápia Erre vonatkozóan az általános részben foglaltak érvényesek azzal a kitétellel, hogy ennél az arthrosis formánál a deformitások progressziója kevésbé befolyásolható. Eredményes lehet közepes molekulasúlyú hyarulonsav kisízületbe injektálása, orálisan glucosaminsulfat, chondroitinsulfat adása a betegség korai szakában.

A gyulladásos epizódok, és a fájdalom csökkentésére terápiás röntgenbesugárzás javasolható.

Munkával kapcsolatos mozgásszervi bántalmak: kinek mi fáj? Melyik az a betegség, amely már a dinoszauruszokat is gyötörte, és korunk emberének is gyakran okoz szenvedést, nem az öregedés következménye, de előfordulása a kor előrehaladtával növekszik?

A degeneratív gerincelváltozás azonban csupán a betegek mintegy egyharmadánál okoz klinikai tüneteket. Fiatal és középkorú egyénen meghűlés, emelés, rossz mozdulatot követően az akut gerincfájdalom gyakori. Idősebb korban elsősorban krónikus derékfájdalom jelentkezik, ezért ebben a korosztályban a hirtelen kialakuló gerincfájdalom mögött más okot is keresni kell.

Etiopatogenezis Az intervertebrális discus patológiai folyamatai már az egyén harmincas éveiben elkezdődhetnek. Az anulus fibrosus rostjai felhasadoznak, fissurák keletkeznek. A nucleus pulposus ezen hasadékokba türemkedik ki, megkisebbedik, lelapul, a porckorong egészében atrophiássá válik, azaz discopathia alakul ki.

A porcdegeneráció környezetében a csigolyák zárólemezein osteosclerosis, kis ízületek osteoarthrosis arthrosisja széli részeken osteophyta keletkezik. Ezt a stádiumot nevezzük spondylosisnak. A csigolyák közötti kisízületek degeneratív elváltozása, a spondylarthrosis.

kis ízületek osteoarthrosis arthrosisja

Lehet discopathia következménye, de fordítva is igaz, a kisízületek porcdestructiója, instabilitása a discus degenerációját fokozhatja.